Az ADHD terápiás lehetőségei

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, ami az ADHD-t „meggyógyítja”, hiszen nem betegségről van szó.

Létezik azonban számos terápiás módszer, ami a tüneteket illetve a funkciózavart enyhíti, és a további problémákat megelőzi. A legjobb eredményt az úgynevezett multimodális terápiával lehet elérni, amely magában foglal pszichoszociális és pszichopedagógiai módszereket, pszichoterápiát és gyógyszeres kezelést. A készségek és képességek fokozatos és folyamatos fejlesztése javítja a mindennapokban való funkcionálást és ezáltal növeli az életszínvonalat. A gyakorlatban alkalmazott kezelési módszerek tudományosan bizonyított tényeken alapulnak és a nemzetközi ajánlásokat figyelembe véve kerültek kialakításra.

Gyógyszeres terápia

ADHD esetében a homloklebenyben található különböző agyi struktúrák megváltozott működése feltételezhető. Egyes agyi területeken alulműködést, míg máshol túlműködést figyeltek meg, ami a normális agyi működés egyensúlyát megbontja és a tünetek kialakulásához vezet. Ezen agyi területek működésében a dopamin és a noradrenalin ingerületátvivő molekulák játsszák a legfontosabb szerepet, ezen neurotranszmitterek termelődése eltér a megszokottól. Az egyensúly felborulása felelős a teljesítmény ingadozásáért és sok más tünet hátterében is ezt  az okot feltételezik. Van ahol sok a „gáz” és kevés a „fék” és van ahol ez fordítva van. A dopamin a „gáz”, ez vesz részt például a cselekedetek indításának szabályozásában. A noradrenalin a „fék” és a „szűrő” szerepét tölti be, alultermelődése esetén az illető a külső ingereket nem tudja kellőképp megszűrni, így figyelme könnyen terelődik. Gyógyszeres kezelés esetén ezt az egyensúlytalanságot szabályozzuk, míg a pszichoterápiával a meglévő nehézségeket tanuljuk meg hatékonyabban kezelni.

Jelenleg Magyarországon három gyógyszer érhető el, ami az ADHD kezelésére szolgál, ebből kettőt már felnőttek részére is törzskönyveztek.

Mivel az ADHD mellé gyakran társul szorongás, hangulatingadozás, esetenként depresszió is, ezért ezen járulékos problémák kezelése is fontos. Szerencsére elérhető itthon is egy olyan készítmény, ami az ún atípusos, motivációhiányos depresszió kezelésében kiválóan működik, ez a bupropion. A nemzetközi ajánlások szerint érdemes kipróbálni ezen gyógyszert az ADHD kezelésében is, ugyanis a fentebb már említett dopamin és noradrenalin termelődésének a szabályozásában vesz részt.

A klinikai tapasztalatok szintén alátámasztják a bupropion hatásosságát ADHD-ban. Esetenként előforduló mellékhatása lehet az enyhe szájszárazság, esetleg székrekedés, néha fejfájás.

Kifejezetten az ADHD kezelésére szolgál a Ritalin (metilfenidát) nevű gyógyszer, mely tabletta (gyors hatású) illetve kapszula (elnyújtott hatású) formájában is rendelhető. Hatása azonnal jelentkezik, de a pontos dózis illetve adagolási séma eltalálása általában pár hetet vesz igénybe. Mivel hatóanyaga a szigorúan ellenőrzött molekulák közé tartozik, ezért a felírása különleges protokoll szerint történik. Leggyakoribb mellékhatásai közé tartozik a szájszárazság, szapora szívverés, elalvási nehézségek. Mivel a gyógyszer koncentrációja a vérben fokozatosan változik, és csökkenése esetén a tünetek fokozottabban térhetnek vissza, esetenként nyugtalanság, szorongás vagy nyomott hangulat jelentkezhet.

A Strattera (atomoxetin) nevű készítmény elsősorban a noradrenalin rendszerre hat, és a Ritalintól eltérően a hatás kialakulásához több hét szükséges. A kezelés elején jelentkezhet émelygés, hányinger, esetenként fáradtság és szájszárazság, de ezek legtöbbször elmúlnak. Előnye, hogy hatása egész nap tart, a gyógyszer koncentrációja nem mutat napi ingadozást, így elegendő a napi egyszeri adagolás. További előnye, hogy nem tartozik a szigorúan ellenőrzött gyógyszerek közé.

Az Estulic egy guanfacin nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer, amelyet az USA-ban már 10 éve használnak az ADHD tüneteinek kezelésére. Az EU-ban 2015. júliusától szintén törzskönyvezve van ADHD kezelésére. Magát a hatóanyagot már több mint 30 éve használják az orvoslásban vérnyomáscsökkentőként illetve stresszel kapcsolatos pulzusemelkedés kezelésére. Az elmúlt 10-15 évben fedezték fel áldásos hatását az ADHD illetve egyéb pszichiátriai zavarok terápiájában. Itthon hozzáférhető, olcsó, és mivel az ADHD-ban nem ritka a szorongással társuló vérnyomás-emelkedés illetve szapora pulzus, ezért alkalmas ezen járulékos tünetek kezelésére is. Mellékhatásként szájszárazságot, eleinte átmeneti fáradtságot, álmosságot okozhat.

Az esetek egy részében kombinációs kezelést javasolnak: általában guanfacin-Ritalin vagy guanfacin-Strattera párosítással.

A fent bemutatott gyógyszerek az ADHD valamennyi tünetére pozitív hatást gyakorolnak, mivel a probléma okát kezelik. A terápia hatásossága 75-80%-os, amely igen jónak mondható, különösen a többi, pszichiátriában használatos gyógyszer hatékonysági rátájához viszonyítva. A hatás ugyanakkor nem mindenkinél egyformán erőteljes és számolni kell a tünetek bizonyos mértékű fennmaradásával.

Fontos kiemelni, hogy a gyógyszeres terápia nem mindenkinél működik, ami aláhúzza a pszichoterápiás kezelés fontosságát.

Pszichoszociális és pszichopedagógiai módszerek

A pszichoszociális módszerek közé tartozik a tanácsadás mind a hozzátartozóknak, mind pedig a munkatársaknak vagy akár a munkaadónak. Fontos a munkahelyi vagy az otthoni feltételek átalakítása az illető nehézségeinek megfelelően annak érdekében, hogy megkönnyítsék a mindennapi tevékenységeket illetve a munkahelyi hatékonyságot. Stresszkezelés illetve szociális készségfejlesztés egyfajta támogató vezetés formájában szintén hasznos lehet.

Pszichoterápia

Az egyéni és a csoportos pszichoterápia egyaránt pozitív eredményeket mutat az ADHD tüneteinek enyhítésében. Társuló problémák, mint például a depresszió és a szorongás is jelentősen javulnak a terápia hatására. A kognitív viselkedésterápiás programokra jellemző a moduláris strukturáltság, például így:

  1. pszichoedukáció és életvezetési tanácsadás (pl. naptár módszer)
  2. a szétszórtság elleni hatékony megküzdési módok kialakítása
  3. kognitív átstrukturálás, az elkésésre való hajlam kezelése, a kommunikációs készségek javítása és az indulatok/impulzusok kezelése.

A hatékony eljárások között szerepel a csoportos viselkedésterápia, illetve a mindfulness meditáción alapú kognitív terápia (MBCT).

Fontos megfigyelés, hogy a strukturált, az ADHD központi tüneteire fokuszáló csoportpszichoterápiás eljárások szignifikánsan hatékonyabbak, mint a szupportív (támogató jellegű) csoportok, vagy a relaxáció.  ADHD esetén gyakran előfordul az érzések, érzelmek és gondolatok szabályozásának zavara. Az egymás után bekövetkező kudarcok és a csökkent teljesítőképesség megtépázza az önértékelést, elősegítve ezáltal egy negatív énkép létrejöttét illetve különböző elkerülő viselkedési stratégiák kialakulását. Egy negatív énkép tovább gyengítheti a motivációt arra, hogy az illető bele merjen kezdeni valamibe. Ezért aztán sokszor, ha hibát követnek el vagy elmulasztanak valamit és ezért kritika éri őket, feladják és nem próbálkoznak többé.

Egyéb (komplementer, azaz kiegészítő) kezelési lehetőségek

Ebbe a kategóriába olyan terápiás módszerek tartoznak, amelyek hatékonysága tudományos szempontból részlegesen bizonyított. Erre példa a munkamemória-tréning számítógépes program vezérlésével (pl CogniPlus).  Ez utóbbi központunkban is rendelkezésre áll, és mind felnőtteknek mind gyerekeknek is segítséget jelenthet.

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő adat erről a módszerről az ADHD-ban való hatékonyságra vonatkozóan, de az eddigi eredmények biztatóak.

Omega-3 zsírsavval (többszörösen telítetlen zsírsavak) történő kiegészítő kezelés szintén biztató eredményekkel kecsegtet, jelenleg számos ezzel kapcsolatos vizsgálat folyik világszerte. Korábban már meghatározták az ajánlott omega-3 zsírsav mennyiséget és arányt unipoláris és bipoláris depresszió kezelésére. Kanadai és amerikai terápiás protokollok 2000 mg EPA és DHA zsírsavak fogyasztását ajánlják naponta. (A nálunk jelenleg kapható termékek nagy része meg sem közelíti ezen ajánlást!)

A halolaj mellett javasolt kisebb mennyiségben Gamma-linolénsav (GLA) fogyasztása. Ez az EPA-DHA zsírsavakhoz hasonlóan támogatja az idegsejtek működését.

Több helyen említik az EEG-neurofeedback eljárást, mint potenciális terápiás lehetőséget, de jelenleg még további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni az ADHD-ra kifejtett pozitív hatását.

Ásványi anyagok közül a cinknek neurotranszmittereket (ingerületátvivő anyagok) moduláló hatása ismert, gátolja a dopamin transzportját, szabályozza az idegsejtek cukorfelhasználását. Cinkhiány esetén ingerlékenység léphet fel, illetve fokozódhatnak az impulzív tünetek. Hatására javul az idegsejtek anyagcseréje, így csökkenhetnek a hiperaktivitás tünetei. A cink ezen kívül javítja a hiperaktivitás esetén használt gyógyszerek hatását.

A magnézium a központi idegrendszerben szabályozza a sejtek anyagcseréjét, hatására a stresszhormonok elválasztása csökken, izomrelaxáns hatással is bír. A stresszel szembeni ellenálló képesség fokozódik, a hangulatingadozások javulnak. Hatására az ADHD-ban alkalmazott gyógyszerek hatása javul, kisebb dózisok is elégségesek lehetnek. ADHD esetén nem ritka a magnéziumhiány, a magnézium-bevitel ezért is kedvezően befolyásolja a tüneteket.

A legújabb tudományos vizsgálatok bizonyos probiotikumok pozitív hatását figyelték meg az autizmus zavar, az ADHD, az IBS, a szorongásos kórképek, a depresszió, illetve a krónikus stresszel kapcsolatos tünetek esetén, ahol a tünetek és a megváltozott bélflóra kapcsolatára lettek figyelmesek.

Megfigyelték, hogy ezeknél a kórképeknél bizonyos baktériumtörzsek fokozottabban szaporodnak el és egy propionsav nevű anyagot termelnek. A propionsav a bélből felszívódik, a véráramon keresztül eljut az agyba, ahol az idegsejtekben megváltoztatja a neurotranszmitterek termelődésének menetét, ezáltal befolyásolva az idegsejtek közötti kapcsolatot.. Ebből következően, ha a bélflóra egyensúlyát visszaállítjuk, a tünetek jelentős mérséklődése vagy akár megszűnése következhet be. Ezt állatkísérletek illetve embereken végzett vizsgálatok is alátámasztják. A probiotikum mellé adott magnézium, glutamin és acetyl-cystein tovább javíthatja a tüneteket.

A vitaminok közül a B1 és a B6 vitamin szerepét, illetve a D3 vitamin szerepét kell kihangsúlyozni. A B6 illetve D3 vitamin szerepet játszik a dopamin ingerületátvivő anyag képződésében. Tanulási zavarok illetve ADHD esetén a korábban említettek mellett a metylfolsav, a metylB12 vitamin valamint a vas játszik fontos szerepet az optimális idegi működés fenntartásában. Az aminosavak közül az acetyl-l tyrosint és az acetyl-l karnitint érdemes kiemelni. Mindkét aminosav acetyl molekulához kötve át tud jutni a vér-agy gáton, és biztosítják a megfelelő memóriafunkciókat valamint stresszvédő hatást fejtenek ki.